A nagy vesztes: Írország
Ha az amerikai ingatlanpiac tüsszög, akkor az európai is megfázik – írja a Forbes amerikai lap arra utalva, hogy az Egyesült Államokból kiinduló hitelpiaci krízis kedvezőtlenül befolyásolta Európa számos országát. A legnagyobb vesztes ebből a szempontból Írország lett, ugyanis a 2006-os 12 százalékos ingatlanár-növekedés után, tavaly 7 százalékkal már kevesebbért lehetett eladni az ingatlanokat. A legrosszabb adatokat Dublinban konstatálták.
A dobogó második helyét Spanyolország foglalja el, ahol is a korábbi 9 százalék után 3 százalékra esett vissza az ingatlanár-növekedés. Németországban sem lett jobb a helyzet, mely az utóbbi pár év gazdasági szárnyalása után, a tavalyi jó termelékenység ellenére csaknem 6 százalékkal esett vissza. A német használt ingatanok árai 5 és 8 százalék közötti értékben csökkentek, míg az új építésűeknél 1 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
Az sem segített sokat a helyzeten, hogy Németországban található a világ egyik legnagyobb albérletpiaca, a háztartások több mint 58 százaléka ugyanis bérlemény a globalpropertyguide.com adatai szerint. A portugáloknál a 0,4 százalékos ingatlanár-növekedés, illetve a görögöknél a fél százalékos visszaesés ellenére sincs túl nagy befektetői mozgolódás.
Lengyelország 28 százalékos növekedésével ellenben már-már a csúcson van. Varsóban 2004 és 2007 között megduplázódtak a lakások négyzetméterára. Ennek ellenére 2008-ra mérséklődést jósolnak a Visztula-parti ingatlanszakértők, többek között a magas kamatok miatt. Ciprus 15 százalékkal szintén az élen van, a meglepetésnek számító Izlanddal karöltve. A 300 ezer lakosú északi ország ingatlanpiaca ugyanis szárnyakra kapott az elmúlt egy évben. Az ország pénzügyi szolgáltató piaca erős, hála a nyugat-európai befektetőknek, és a gazdaság is 2,6 százalékos növekedést ér el.
A középmezőny
A középmezőnyben Norvégia 10 százalékos ingatlanár-növekedésével szinte „dübörög”. A skandináv ország gazdasága erős, a magas kamatok nem csökkentek, így valószínűleg némi lassulására lehet majd számítani. A svédek szintén 10 százalékos növekedést produkáltak, míg az Egyesült Királyság 9 százalékot. Habár Közép-Londonban találhatóak a világ legdrágább ingatlanjai, még itt is érzékelhető a lassulás az amerikai krízis miatt.
Akik még kullognak
Magyarország a maga 6 százalékos növekedésével messze elmarad a közép-kelet-európai országok élcsapatától, (ebből a szempontból szerencsére) – leszámítva a társasházak ingatlanpiacát. Hazánkban a Forbes szerint egyelőre még várni kell a gazdasági és az összpiaci mutatók szárnyalására. Ausztria – ahol a kelet-európai bevándorlók miatt 1987 és 1994 között hihetetlen ingatlanpiaci árnövekedést tapasztaltak – a jelenlegi 5,1 százalékos növekedésével a középmezőnybe tartozik. A volt császári országot követi Franciaország és Olaszország 4-4 százalékával, ahol a túlkínálat és a magas kamatok okoznak csak gondot.
A Forbes összeállítása nem tartalmaz pontos adatokat a balkáni országokról, így az ingatlanpiaci rekordokat döntögető Bulgáriáról sem, de a Knight Frank ingatlan-tanácsadó cég szakértői szerint a korábbi 40-50 százalékos emelkedésnek vége. (Forbes)
|
