Amikor a teasütemény dönti el jövőnket
Az életjáradék-programok a nyugdíjasok ingatlanvagyonát piaci szempontból nemcsak hogy felszabadítják, hanem egyes konstrukciókban – főként az FHB Életjáradék Zrt.-nél – még a tulajdonjogról sem kell lemondani. A két nagy vetélytárs, a HILD és az OTP Életjáradék Zrt. eltérő stratégiával kezeli az életjáradék-bizniszt.
Míg a HILD a lakásukon keresi fel az érintetteket a személyes kapcsolat kiépítése miatt, addig az OTP Életjáradék Zrt. az anyabank fiókhálózatán keresztül fogadja az érdeklődőket.
Aszódi Pál, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke szakértőkkel együtt vizsgálta át tüzetesen a HILD „Örökjáradék” termékének szerződésmintáját, és amíg nem lesz törvényi szabályozás, addig kötelességének érzi, hogy figyelemmel kísérje szerződést kötött idősebb generáció ügyleteit. Mint mondja, a rossz emlékű eltartási szerződésekkel ellentétben, ahol az eltartók a beteg ember halálát várták, az Örökjáradék program garanciát és nyugalmat adhat a járadékosnak.
Hild Imre szerint az életjáradék-szerződés nem romantikus sétákról, teázgatásokról szól, és nem a teasüteményeknek kell eldönteniük, hogy ki melyik céghez szeretne csatlakozni. Az OTP Életjáradék Zrt. vezetője szerint több ezer nyugdíjasklub működik az országban, így nem sok értelme van újabb duplikált, időseknek szóló klubhálózatot létrehozni. Hild Imre úgy látja, hogy mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy milyen tőkeerős céget, milyen kiszámítható szolgáltatást választ.
Fejlesztések
Mindkét cég működtet egészségügyi, gondozási szolgáltatást is, amit 20-40% kedvezménnyel vehetnek igénybe a járadékosok, persze pénzért. A HILD kínált először aranykártyát ügyfeleinek, mellyel 2500 helyen lehet kedvezménnyel vásárolni, de tavaly nyáron az OTP is bevezette az életjáradék kártyáját, amelyet a tulajdonos 1500 helyen vehet igénybe.
A HILD-nek az életjáradék-program a fő profilja, 15 nagyvárosban van jelen, lassan építi fel a már most is kiterjedtnek mondható szociális és műszaki szolgáltatásait. Otthonápolási csomagot is kínálnak, amiért havonta kell fizetni a piacinál jóval kedvezményesebben. A HILD-nél különféle szolgáltatáscsomagok is kaphatók. Más szolgáltatást kap egy frissen műtött személy, mint akinek csak az ebédet kell vinni. Az OTP Életjáradék Zrt. az ország 600 településén van jelen, ami a tavaly beindított vállalkozás esetében kicsit merésznek tűnik.
Előnyök
Dr. Dietz Gusztávné az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület munkatársa szerint pro és kontra érvek is vannak az életjáradék konstrukcióval kapcsolatban. A fő előnyök közé sorolható, hogy valós társadalmi szükségletet elégítenek ki a szolgáltatók. A szolgáltatások másik előnye, hogy a magányosok, a visszavonultan élő párok végre közösségre találhatnak, hiszen a cégek klubokat, kirándulásokat is szerveznek az időseknek. Harmadrészt a mindennapi szükségletek kielégítését is segítik ezek a cégek, akár egy fodrász, manikűrös esetében is.
Hátrány, ha nincs választás
Nézzük a hátrányokat! A lakás tulajdonjoga, kivéve az FHB egyik konstrukcióját – ahol az örökösök adóssággal terhelve megkaphatják az ingatlant – az életjáradékot biztosító cégre száll.Eszerint a nyugdíjasnak egyrészt nincs rendelkezési joga ingatlana felett, másrészt például ha egy rokona megszorulna, bár beköltöztetheti otthonába hozzátartozóját, de nem jelentheti be oda hivatalosan. Az ingatlanbiztosításban nem szerepel a balesetbiztosítás, ami idős személyeknél meghatározó tényező. Az OTP Életjáradék vezetője szerint az életjáradék-szerződés nem a személyre szól, hanem az ingatlanra, amibe természetesen nem tartozik bele a balesetbiztosítás, de plusz költségekért ki lehet bővíteni a szerződést erre az igényre is.
Veszíthetünk a reálértékből
Az életbiztosítás hiányánál azonban van egy sokkal sarkalatosabb probléma: mivel a közüzemi díjak jóval nagyobb mértékben nőnek, mint az inflációkövető járadék, az idő múlásával a járadék jelentősen veszíthet a reálértékéből. Vagyis valójában maga a szolgáltató rendszer fogyasztja el a kapott járadékot.
Dr. Dietz Gusztávné tovább megy a problémák megvilágításában. Az ügyfél, mondjuk, jó fizikai és szellemi állapotban kötötte meg az életjáradék-szerződését, de ha később romlanak az egészségügyi kondíciói, akkor nem tud elhelyezkedni egy nyugdíjasotthonban, mert köti a szerződése. Bár, ha kiköltözik otthonából, akkor kap egy összegben 6 havi járadékot, de egy nyugdíjasházba a beugró havi 130-140 ezer forint alatt nem jön ki, sem a nyugdíjból, sem a havi járadékból. Egy kétszemélyes szobát ráadásul 1-2 millió forintért lehet megváltani, egy egyszemélyeset pedig 5 millióért. Dietz szerint így előfordulhat az a lehetőség is, hogy a vagyontalanná váló idősek visszakerülnek az állami ellátó rendszerbe, míg ezek a cégek a szerződés értelme szerint meggazdagodnak.
Melyik a jó megoldás?
Egy átlagos, 15 millió forintra taksált kétszobás lakás árából ugyanazon a környéken már vehetünk egy egyszobás 8 milliót érő ingatlant. A fennmaradó hétmillió forintot érdemes befektetni, s annak kamataiból ki lehet egészíteni a nyugdíjat, ami ráadásul majdnem ugyanakkora összeg mint a havi járadék. Ebben az esetben mind a lakást, mind a 7 milliót megörökölheti a hozzátartozó, de ebből az összegből a nyugdíjas akár otthonba is költözhet már.
Az életjáradék programok alapesetében ugyanis senki sem örökölhet és nyugdíjasotthonra sem futná. A HILD családi programjánál is csak az ingatlan értékének felét örökölheti a rokon, míg az FHB-nél vissza kell fizetni a járadékokat, mintha hitelről lenne szó.
Változtak a nyugdíjszámítási szabályok
A nyugdíjszámítási szabályok január 1-jétől hatályos változása nyomán rosszabbul járnak a mostantól nyugdíjba vonulók azoknál, akik még tavaly kérhették öregségi ellátásuk megállapítását. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium számításai szerint ez azonban – szemben a 7-8 százalékos csökkenésről szóló hírekkel – csak fél százalékos eltérést jelent.
A szociális tárca tájékoztatója kiemeli, hogy a nyugdíj-megállapítási szabályok változása nincs hatással a már megállapított nyugdíjakra, azok emelésére és a 13. havi nyugdíjra. Aki már nyugdíjas, az a továbbiakban – a 2008. januári 5 százalékos emelést is figyelembe véve – kapja a nyugdíját. Az öregségi nyugdíj legkisebb összege is 5 százalékkal emelkedik, így 28 500 forint lesz.
Az új szabály szerint az 1988 és 2006 közötti keresetek mindegyike 2007-es szintűre emelkedik januártól. A teljes valorizáció (szintrehozás) a megállapítandó nyugdíjakat 2008-ban 10,6 százalékkal növeli. Az is változik, hogy, a nyugdíjak kiszámításánál figyelembe vett bruttó kereseteket a járulékok összegével is csökkenteni kell (míg ma a bruttó kereseteket csak a személyi jövedelemadóval csökkentik). Ez a teljes nettósítás a következő években 10 százalék körül mérsékli a nyugdíjalapot.
Változatlanul hat hónapra visszamenőleg is lehet a nyugdíjigényt érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy aki 2007 decemberében már jogosult volt nyugdíjra, 2008. június 30-ig kérheti a nyugdíjának megállapítását 2007 decemberétől a 2007-es szabályok szerint.
|
