 |
Annak érdemes most leginkább sietnie lakása, telke eladásával, aki a befolyó összeget másik ingatlanra fordítaná - pontosabban annak, aki néhány éven belül vette az eladni kívánt ingatlant. A mostani adószabályok még megengedik, hogy az eladásból származó bevételt - vagyis az ez után fizetendő adó alapját - csökkentsék a lakás célú felhasználásra fordított összegekkel. 2008-tól azonban a 25 százalékos adó alapját csak azzal a pénzzel lehet majd mérsékelni (az eladás évében és a rá következő két évben), amit saját vagy közeli rokonai idősotthoni, ápolóintézeti elhelyezésére fordít az ember az Európai Gazdasági Térség országaiban.
A lakóingatlan-értékesítés jövőre azoknak kerülhet sok pénzébe, akik az eladni kívánt lakásukat nem régebben vásárolták, mint öt éve. A lakások esetében ugyanis a mai 15-ről 5 évre csökken az a tulajdonlási időszak, amely után egyáltalán nem kell szja-t fizetni. Addig is évente csökken az adóalapot képező bevétel mértéke: a második év után 90, a harmadik után 60, a negyedik után pedig 30 százalék az adóalap. Vagyis, aki lakáseladásban gondolkozik, és közel jár az ötödik évhez, annak érdemes lehet kivárni azt.
A telkek esetében azonban marad a mai 15 éves adómentességi határidő. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabbul azok a telektulajdonosok járhatnak, akiknek nem sok éve került birtokukba a telkük, és megválnának tőle. Ők - változatlanul - 15 év után kapnak mentességet, de adóalapjukat a lakás célú felhasználásra fordított összeggel nem csökkenthetik.
Ráadásul azok számára is szigorodik jövőre a rendszer, akik több mint 15 éve tulajdonosai egy teleknek, amelyet egy értékesebb, bővített, felújított házzal adnának esetleg most tovább. Ekkor ugyanis a tulajdonlási időt új startvonalról kezdik mérni, mégpedig az új épület használatbavételi engedélyének dátumától. Ezzel gyakorlatilag az olyasfajta adóelkerülést kívánják kivédeni, hogy valaki egy 15 évig tartott, viszonylag értéktelen telken felhúzott kacsalábon forgó házat adómentesen tudjon eladni.
Pontosították továbbá, mikor is lehet megúszniuk az illetékfizetést az építési telket vásárló, ajándékba kapó vagy öröklő magánszemélyeknek. Számukra most is elengedi a jogszabály az illetéket, ha lakóházat húznak fel. Az új szabály az épület alapterületének minimális nagyságát 2008-tól a telek maximális beépíthetősége 10 százalékában határozza meg. (Eredetileg 50 százalékot írtak volna elő, majd a pénzügyi kormányzat ellenérvei dacára engedtek 10 százalékig a képviselők.)
Némi változás azokat a magánszemélyeket érheti még, akik egymás után két éven belül négy építési telket vagy két évnél nem régebben használatba vett ingatlant adnak el, ők elvileg ez után kötelesek lesznek áfát felszámítani, majd befizetni a költségvetésbe. Ám hogy pusztán ebből jelentős bevétel származzon, az erősen kétséges. (Eredetileg minden 15 millión felüli építési telek eladása áfaköteles lett volna, ám ettől a tervtől eltekintett a kormány.)
Az ingatlanok megadóztatásában jelentős változás nem lesz jövőre, ilyen legfeljebb 2009-ben várható. Az elfogadott törvény ugyan kimondja: a régóta létező helyi építmény- és telekadót 2009-től egyfajta számított érték alapján lehet majd kivetni, ám vélhetőleg az egészet újratárgyalják majd januárban a kormánypártok. Sejthető: az MSZP akkor már harcosabban áll ki a mostani viszonyok papíron történő visszaállítása mellett. Ezzel együtt az új rendszer számos lakás, ház és kereskedelmi egység tulajdonosának jelenthetne jóval több fizetnivalót, mint a mostani, négyzetméter vagy forgalmi érték alapon adóztató rendszer. Persze az adót amúgy sem kötelező kivetni, vagyis akár becserélhető lenne az ingatanonként egységes, 12 ezer forintos kommunális adóra is. |
|
