 |
Az elmúlt hónapok forintgyengülését már érzékelhetik a törlesztőrészletükben a devizaalapú lakáshiteleket felvevők. A 20 évre felvett, átlagosan 7,6 millió forintos lakáskölcsönöknél ez havi 5100 forintos átlagos emelkedést jelent - mondta Pankucsi János, az Erste Bank osztályvezetője a Lakásvásár szakmai konferenciáján. Az idén január és július között folyósított 200 milliárd forint svájcifrank-alapú hitelállomány 52 milliárd forinttal nőtt az árfolyamváltozás, vagyis a meggyengült forint miatt. A banki számítások szerint a kritikus pont 2008 lesz, amikor a legnagyobb törlesztőrészlet-emelést a 2004-2005-ben svájcifrank-alapú lakáshitelt igénylők érzékelik majd. Akik viszont mostanában, a csúcsárfolyamon vettek fel hitelt, viszonylag jól járnak. Feltéve, hogy nem romlik tovább a forint. Pankucsi hangsúlyozta: ilyenkor nem szabad átváltani forintra a devizahitelt, mert ezzel veszítenek az adósok a legtöbbet. A részlet növekedését érdemesebb a futamidő növelésével mérsékelni. A lakáshitelpiacon a jövőt a fix törlesztőrészletek, az árfolyam-garancia és a futamidőhosszabbítási ajánlatok jelentik, előbb-utóbb e módszerekkel a bankok többsége elő fog rukkolni. A hitelbiztosítási értékek máris a plafonon vannak. Mivel a lakáskasszakonstrukció kamatadómentes maradt, ettől a bankok jelentős felfutást várnak.
Az ügyfélre vadászó pénzintézetek harca vezetett az önerő nélküli hitelek megjelenéséhez. Csakhogy ezek a konstrukciók jelentősen megdobják majd az adósságcsapdába kerülők számát Magyarországon, mert máris kiderült, hogy az ügyfelek jellemzően túltervezik a hitelfelvételüket, miközben alultervezett kiadásokkal számolnak - jelentette ki Harmati László, a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) vezérigazgató-helyettese. Külföldön a hitelbedőlések legfőbb oka a betegség, válás, munkanélküliség, nálunk viszont egyszerűen a túltervezés, ami elsősorban az egyszemélyes vállalkozások tulajdonosaira jellemző. A nem fizető adósok között alig találni közalkalmazottakat és köztisztviselőket, ellenben vállalkozókat annál inkább. Az FHB a tapasztalatok tükrében településenkénti differenciáláson gondolkodik a hitelnyújtásoknál. Az önerő nélküli ügyfelek egy részéről ugyanis már előre tudni lehet, hogy nem fog elbírni akkora hiteltörlesztést, mint amire vállalkozni akar.
Kelet-Németországban ugyanaz a tendencia, mint Magyarországon, vagyis a saját helyzetüket rosszul megítélő hiteligénylők jóval többen vannak, mint Nyugat-Európában. Leitner József, a Leitner + Lázár Kft. vezető tanácsadója szerint éppen ezért nem pontos az adósságcsapda kifejezés, ugyanis a hitelbedőlések többsége nem előre nem látható okok miatt, hanem rutintalanságból, rossz helyzetmegítélésből fakad. Az Európai Unió keleti és nyugati fele, pontosabban a 15-ök és az újonnan csatlakozott tagországok között további különbségek is kirajzolódnak. Míg a nyugati államokban a lakásépítők előre költenek a minőségre, ezért az építési minőségi kár (vagyis az utólagos garanciális javításokra, kártalanításokra költött összeg) az épített érték 5-8 százaléka, addig Magyarországon ez 10-15 százalék. Horváth Sándor, az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs (ÉMI) Kht. vezérigazgató-helyettese elmondta: az új lakásokkal szemben egyre több a minőségi kifogás. Még a piacvezető lakásépítő cégek közül sem mindegyik ismeri az aktuális szabályokat, keverik a kötelező és önkéntes feltételeket. A minőségi károkat jelentősen enyhítené, ha a kivitelező cégek megfelelően dolgoznának, a beruházók pedig tisztában lennének azzal, hogy mi az, amit megkövetelhetnek. A minőségi károk megelőzésére fordított pénz ráadásul feleannyi lenne, mint amennyiből az utólagos helyreállítások fedezhetők.
Jelenleg negyven kivitelező cég minősítése folyik az ÉMI-nél, és a szakmai szervezetek és a hatóságok együttműködésének köszönhetően idén megjelent a minősített építési termékekre vonatkozó védjegy, a KiVÉT is. Az ÉMI nem ad ki feketelistát a rossz minőségű új lakásokról, sem azok beruházóiról, de szerepelteti adatbázisában a minősített, vagyis garantált színvonalon dolgozó vállalkozókat.
Külföldön már elterjedt gyakorlat a külső ügynökség bevonása a minőség-ellenőrzésbe, a fejlesztők csak a jóváhagyó minősítés után veszik át a projekteket. Egyelőre azonban a magyar lakáspiac még nem tart ott, hogy a vevők megfizessék a minőséget, a választásnál elsődleges szempont az alacsony ár. |
|
