Az eddigieknél jóval bonyolultabb lesz a lakáshitelek adókedvezménye jövőre, amennyiben a parlament is elfogadja a kormány által javasolt modellt. Az átalakítás csak azokat nem érinti majd, akik az átlagosnál sokkal kisebb hitelt vettek fel, hosszabb futamidőre, viszont kedvezőbb helyzetbe hozza az eddig is igencsak kiemelten támogatott újlakás-építőket.

Eddig minden – 1994-től felvett – lakáshitel törlesztése után járt az adókedvezmény, az egyetlen kivétel a lakás-takarékpénztárak hatszázalékos kölcsöne volt: ebben az esetben a kormány a megtakarítási időszakban adja a támogatást, ezért nem járt a levonás.

A jogszabály alapján az idén kifizetett részletek 40 százalékát lehet levonni az adóból a jövő évben esedékes bevalláskor, legfeljebb azonban 240 ezer forintot. Ez azt jelenti, hogy az 50 ezer forint havi részletet fizetőkig mindenki megkapja a 40 százalékos segítséget. Ez ma az átlagos, 15-20 éves futamidővel számolva új lakás építésénél 6-7, régebbi vásárlásánál, korszerűsítésénél 5,5-6,5, piaci hitel esetén pedig mintegy 4 millió forint kölcsönt feltételez.

A kormány által bevezetni javasolt új szabályok szerint a jövőre fizetett törlesztőrészletekből csak új lakás építése, vásárlása esetén lehet 40 százalékot levonni, és a kedvezmény legfeljebb csak a 120 ezer forintot érheti el. Ez annyit jelent, hogy havi 25 ezer forint törlesztőrészletig még 40 százalékos a segítség, efelett az arány egyre romlik a kiemelten támogatott lakásépítések esetében. Az új rendszerben tehát azok nem kapnak kisebb arányú állami támogatást, akik 15-20 évre csupán 3-4 millió forint kölcsönt vettek fel új lakás építésére vagy vásárlásához. A többi hitelnél – ilyen a régebbi építésű lakás megvásárlása, korszerűsítése vagy az egyszerű felújítás is – a kedvezmény mértéke 30 százalékos lehet csupán – vagyis a támogatás eleve mindenkinél csökken. Ugyanakkor a legnagyobb igénybe vehető adólevonás itt is 120 ezer forintra mérséklődik. Ez annyit jelent, hogy havi 33 ezer forint törlesztőrészletig 30 százalék a támogatás, efelett annál kevesebb. (Emlékeztetőül: korábban 50 ezer forintig volt 40 százalékos a segítség, majd e felett csökkent.) Tehát azok, akik régi lakás megvásárlására, bővítésére vagy korszerűsítésére vettek fel kölcsönt, 4-4,5 millió forint hitel felvétele esetén csak 10 százalékpontot veszítenek a támogatásból jövőre – efelett ennél többet. Piaci hitel esetén ez a határ 2,5-3 millió forint.

A kedvezményezettek körét azonban más korlátozó intézkedések tovább csökkentik. Eszerint azoknak, akik bizonyos összegnél nagyobb hitelt vettek fel, egyáltalán nem jár a támogatás. Az új lakásokra felvett hitelek esetén 10 millió forint a határ – a kedvezmény akkor sem jár, ha a hitel akár csak egy forinttal is meghaladja ezt az összeget. A régi építésű lakások megvásárlásánál, bővítésénél korszerűsítésénél a határ 8 millió forint.

A legnagyobb érvágás az időbeli megszorítás: a kedvezmény csak öt éven át jár – mégpedig a hitel törlesztésének megkezdésétől számított öt éven át. Így – elvben – jövőre már csak azok vehetik igénybe ezt a korlátozott kedvezményt, akik 1999 után vettek fel lakáskölcsönt (illetve azok, akik nem előtte kezdték meg a törlesztését). Az igénybevételi időt azonban minden eltartott gyermek egy évvel növeli – vagyis az egygyermekesek már az 1998-as, a kétgyermekesek az 1997-es kölcsön részlete után kaphatnak kedvezményt. A tervek szerint két év átmeneti időt kapnak azok, akiknek már jövőre „lejárna” az ötéves kedvezményidő, de az idén jogosultak voltak a támogatásra. Tehát 2004-ben és 2005-ben mindenki megkaphatja a csökkentett kedvezményt, aki az idén fizetett lakáshitel-törlesztést.

Újabb korlátozás, hogy 3,4 millió forint éves jövedelem felett fokozatosan csökken a támogatás összege is, majd 4 millió felett megszűnik. (Azok tehát, akik havi 333 ezer forintot keresnek, eleve nem számíthatnak állami támogatásra, 283 ezer forint felett pedig csak a többieknél kevesebbet kaphatnak). Ez a korlátozás valószínűleg nem érint majd tömegeket, így nem lesz zavaró az ezt szabályozó – kissé bonyolult – paragrafus. Eszerint a 120 ezer forintos támogatás minden 3,4 millió felett megkeresett 50 ezer forintnál 10 ezer forinttal csökken – 3,6 milliós évi keresetnél például csak 80 ezer forint lehet.

Apróbb, ám lényeges módosítás viszont, hogy a kedvezményt nem lehet megosztani – igaz, ennek nem is lenne akkora értelme, mint korábban. A nagyobb kedvezmény és a kisebb adóterhelés időszakában – tehát az idén – legalább havi 120 ezer forint bruttó kereset kellett ahhoz, hogy a kedvezményt ki lehessen használni, vagyis legyen 240 ezer forint befizetendő adó. A gyermekes családokban ennél sokkal nagyobb jövedelemre volt szükség ehhez. Így az adóstársak (férj-feleség) megoszthatták egymással a kedvezményt, ha egyikük önállóan nem tudta azt igénybe venni. (Ha a férjnek volt 200 ezer forint befizetendő adója, akkor a kedvezményt leírta belőle, majd a felesége is még 40 ezer forintot visszakaphatott az adóhivataltól.) Ez a lehetőség most megszűnik – igaz, jövőre már sokkal kisebb, jóval százezer forint alatti jövedelem elég a 120 ezer forint adó eléréséhez.

Az új szabály azonban egyszerűen nem tartalmaz a lakástakarékokra vonatkozó korlátozást – eddig a törvény a hatszázalékos, a megtakarítási időszakban már támogatott kölcsönök részletei után kifejezetten tiltotta a kedvezményt. Most ez a tiltás kimaradt a módosításból – ám egyelőre nem tudni, ez véletlen, vagy sem.

A szakértők szerint – a lakás-takarék-pénztári tagokon kívül – igencsak kevés olyan hitelfelvevő lesz, akit nem érint hátrányosan a mostani intézkedés. Ez a kör az, amely képes megfizetni az új lakás vásárlásának vagy építésének luxusát, és ehhez csak kevés hitelre van szüksége. Közülük azok járnak a legjobban, akik jövedelmük egy jelentős részét eltitkolják, és így hivatalosan nem érik el a 3,4 milliós bruttó fizetést sem.

Az átlagos hitelfelvevőket azonban igencsak hátrányosan érinti majd a korlátozás, miközben sokan egyáltalán nem kapnak majd kedvezményt. Az új lakást vásárlók által felvett hitel átlagos összege 8 millió forint – vagyis sokan vannak a 10 milliós határ felett. Ezek a kölcsönfelvevők általában a kisebb önerő-követelmény és a nagyobb támogatás miatt választották az új lakás megvásárlásának többletköltségét. A régebbi építésű lakások megvásárlásánál és korszerűsítésénél 5,5 millió forint az átlagos hitelösszeg – itt a 8 milliós értékhatár a szükséges korszerűsítéseknél jelenthet gondot. Sokan ugyanis néhány év múltával a hitelből megvásárolt lakás felújítására is kölcsönt vennének fel – ám ebben korlátozza majd őket az, hogy elveszítik a kisebb adókedvezményt is.

Mindeközben a rendszer fenntartása valószínűleg a korábbiakhoz hasonló költségvetési kiadást hoz – a most bevezetni tervezett szigorú korlátozások arra elegendőek csupán, hogy ne engedjék gyorsan növekedni a támogatásra fordított állami összeget. Az igazi megtakarítás csak két-három év múlva jelentkezik, amikor az első hitelfelvevők kifutnak a határidőből. Az viszont ennek ellenére bizonytalan, valójában mennyit is takaríthat meg az állam – elképzelhető ugyanis, hogy a december 31-e előtt felvett kölcsönök esetében a régi szabályokat kell majd alkalmazni.

Szakértők állítják: alkotmányosan aggályos a rendelkezés „visszamenőleges” hatálya. A jogállami működés ugyanis megköveteli a kiszámíthatóságot, vagyis azt, hogy a szabályok előre láthatóak, kiszámíthatóak legyenek. Mivel sokan kalkuláltak a kedvezménnyel, a jogbiztonság elvéből az következne, hogy ne kelljen újragondolniuk számításukat. Ez ellen az szól, hogy az adózás az állandóan változó társadalmi igényeknek megfelelő közteher-viselési szabályokból áll, vagyis a parlamentnek van lehetősége módosítani. A kérdés – mondják – mindenképpen vizsgálatra méltó, és az új szabályok nem biztosan állják ki az alkotmányosság próbáját.

Várkonyi Iván Népszabadság