A Mammut bevásárlóközpont és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár több mint hatvan ország szakértőinek véleménye alapján nyert.

Két magyar vállalkozás, a Mammut Rt. és a MASZER kimagasló teljesítményével elnyerte a Nemzetközi Ingatlan Szövetség (FIABCI) nívódíját, a Prix d’Excellence-t. A díjakat Berlinben adták át, a szövetség 54. konferenciáján. A Mammut a kereskedelmi létesítmények kategóriájában, a Mammut bevásárló- és szórakoztató-központért, a MASZER pedig a közcélú ingatlanfejlesztések osztályában a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár át- és újjáépítéséért kapta a szakmában Oscar-díjnak elismert kitüntetést. A magyar nagykövetségen tartott sajtóértekezleten Kenyeres Sándor, a Mammut Rt. elnöke elmondta: a FIABCI alapelveinek megfelelően a díjak odaítélésekor a legfőbb szempont, mennyire szolgálja az adott épület(együttes) a társadalom érdekeit. Takácsy Gyula, a MASZER elnöke beszélt a középvállalkozás dinamikus fejlődéséről: az 1997-es 1,15 milliárd forintos forgalmat 2001-re 7,8 milliárdra emelték. A MASZER újabb feladatai között említette a Nemzeti Múzeum épületén soron levő kőmunkákat.

A FIABCI Prix d’Excellence díjának átvételét követő tegnapi, budai ünnepségen – ahol bearanyozták a Mammut előtt álló bronzszobrot – S. Nagy Sándor, a részvénytársaság általános igazgatója kifejtette: a központot valódi életmódközponttá akarták formálni. Elképzelésük sikerült, amit a díj is jelez, hiszen nem elsősorban az épületek építészeti nívójáért, hanem a környezetre gyakorolt hatásukért ítélik meg.

Az ingatlanfejlesztők legrangosabb kitüntetéséért minden évben megküzdenek egymással a világ jelentős épületei. Gönczi László, a zsűri egyetlen magyar tagja elmondta, hogy a FIABCI magyar tagozata a jó szereplés érdekében előminősítő versenyt rendez. A nemzetközi pályázatra csak az itteni nyertesek juthatnak tovább. Az idei mezőny erősségére jellemző, hogy az egyik budapesti gyöngyszem, a nemrég megújult Ybl-palota nem jutott be az első hat helyezett közé. A kereskedelmi létesítmények fejlesztésének kategóriájában nívódíjra érdemesített Mammut sikere azért is örvendetes – tette hozzá Gönczi –, mert a központ magyar fejlesztés nyomán valósult meg, és magyar tulajdonban maradt.

A közcélú ingatlanfejlesztések közül különdíjat kapott a Céh Rt. által benevezett Millenáris Park, az irodaház kategóriájában pedig a Dorottya-udvar. Az utóbbi években a magyar pályázatok rendkívül sikeresen szerepelnek, a fővárosban több nívódíjas ingatlanfejlesztés valósult meg. Két éve az új belváros megteremtéséért a Westend nyerte el a Prix d’Excellence kitüntetést, amelyet a közcélú kategóriában 1999-ben kapott meg a Nagyvásárcsarnok. A ferencvárosi tömbrehabilitáció ugyancsak a FIABCI szakmai zsűrije által elismert fejlesztések közé tartozik. Az egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő társaságot, az OTP Ingatlan Rt.-t vidéki, nevezetesen szombathelyi foghíj-beépítési projektjéért díjazták. A nevezés feltétele egyébként, hogy az újonnan épült vagy felújított ingatlannak már egy éve üzemelnie kell – tudtuk meg.

Az ingatlanpiacon Magyarország EU-tagsága után várható változásokról berlini tudósítónk megkérdezte az Eurohypo, Európa legnagyobb ingatlanbankja magyarországi képviselet-vezetőjét, Számely Pétert. Szerinte a kereskedelmi típusú ingatlanok tekintetében Magyarország már gyakorlatilag EU-tag, azaz már nem várható nagyobb ármozgás, de bizonyos kockázatok még fennállnak. Az Eurohypo a közép- és kelet-európai régió három élenjáró reformországára, Lengyelországra, Csehországra és Magyarországra összpontosít, e három helyen működik fiókintézménye.

Németországban szakemberek a romló gazdasági helyzet, a magas bérek, járulékos bérköltségek folytán az ottani vállalatok külföldre településének felerősödésére, újabb nagyobb vállalatkivándorlási hullámra számítanak. Berlini források szerint a vállalatok immár nemcsak a termelőrészlegek, hanem a nagyobb szellemi hozzáadott értéket képviselő kutató-fejlesztő részlegek, igazgatási egységek külföldre telepítését fontolgatják. Ennek jeleként erősödik a német középvállalatok érdeklődése is a termelés súlypontjának kelet felé történő áthelyezésére. A berlini magyar nagykövetségen a Mammut– MASZER kitüntetés alkalmából tartott rendezvényen ebben a kategóriában érdekelt német ingatlanszakértők, ügyvédek is megjelentek.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Az 1931-től könyvtárként üzemelő Wenckheim-palota megújítása hárommilliárd forintba került. A korszerűsítés eredményeként 7040 négyzetméterről 12 ezer 800 négyzetméterre nőtt az alapterület. Felújított és kibővített épülete a régi és az új elemek összeillesztésének jó példája. A terv Hegedűs Péter építész alapgondolatára épült.

Mammut bevásárlóközpont

Nyolcmilliárd forintba került az első és másfél milliárddal többe a második Mammut felépítése. A régi épületszárnyat 1998-ban, az újat két évvel később adták át. A két központ – melyeket üveghíd köt össze – összesen 52 ezer négyzetméteres. Mamut I. terveit a Schön építész iroda, a Mamut II-ét pedig a Mérték stúdió munkatársai készítették.

Dorottya-udvar

Két évig tartó átépítés után, tavaly nyár óta irodaházként működik. Az eredetileg cipőgyárnak 1911-ben épült házat 1999-ben vette meg az amerikai AP Sundance Kft.-nek. A cég 6,75 milliárd forintért eredeti formájában állította helyre az egyébként nem műemlék épületet. A Dorottya-udvar fővállalkozója a Középület-építő Rt., a terveket a Közti Rt. készítette.

Millenáris Park

A kiállítás- és rendezvényközpontot az egykori Ganz-gyár helyén, a régi, részben védett épületek helyreállítása után 2001. júliusban adták át. A kiállítótereket és tévéstúdiót is magában foglaló központ kialakítása tízmilliárd forintba került. A Millenáris Parkot a nagy múltú ipari területek felélesztésének és megújításának első magyarországi példájaként is emlegetik

Sándor Tünde, Dunai Péter