Egyre valószínubb, hogy el kell bontani az engedély nélkül emelt forrásházat a Gellért térrol. Lapunk információi szerint a XI. kerületi önkormányzat ugyan megadná a fennmaradási engedélyt a sokak által kifogásolt építményre, ám a fovárosi önkormányzatnál többségben vannak azok a politikusok, akik megtagadnák a tulajdonosi hozzájárulást a forrásház "talpon maradásához”. Lapunk úgy tudja, a városvezeto MSZP-SZDSZ koalícióban is többségben vannak az építmény ellenzoi. A városházi ellenzék pedig azért érvel a bontás mellett, mert a városvezetés a Terror Háza pengefalára is épp az építési engedély hiánya miatt nem adja meg a fennmaradási engedélyt.
Gy. Németh Erzsébet, az MSZP frakcióvezetoje lapunkkal azt közölte, hogy a forrásház tervei nem jártak a Fovárosi Közgyulés kulturális bizottsága elott, és a városképvédelmi bizottság is csak a Gellért tér átalakításának részeként foglalkozott az építménnyel. Gy. Németh Erzsébet úgy véli, ha nem lehet engedély nélkül Citadella teraszt építeni és pengefalat emelni a Terror házához, akkor a Gellért téri forrásházat sem lehetett volna megépíteni az engedélyek hiányában. Az MSZP frakcióvezetoje közölte: vizsgálatot kezdeményez a fopolgármesternél a forrásház ügyében.
A kulturális és a városképvédelmi bizottság várhatóan legközelebbi ülésén tárgyal a létesítmény sorsáról.
Városházi információink szerint mindkét testületben többségben vannak azok, akik ellenzik, hogy a fováros utólag tulajdonosi hozzájárulást adjon a forrásházra.
A XI. kerületi önkormányzat építési irodavezetoje, Szantner Erno viszont úgy véli, a politikusok nem szakemberek, ezért tévednek, amikor egyenloségjelet tesznek a Citadella terasz, a pengefal és a kút ügye közé. A Citadellánál mindenféle beépítést tiltanak a jogszabályok, a pengefalat a múzeum építette fovárosi területre, míg a forrásház fovárosi beruházásként épült ugyancsak fovárosi közterületen.

Az ivókút a tavalyi Bartók Béla úti felújításával együtt került a Gellért térre, annak teljes átépítésével. A beruházást a 4-es metró építését vezénylo DBR Metró Projektigazgatóság irányította. Gulyás László igazgató nem kívánt nyilatkozni az új fejleményekkel kapcsolatban. Korábban azonban azt közölte, hogy volt engedély a kútra, hiszen a 4-es metró minden hatósági engedélyt megkapott, így a tervek között szereplo forrásházra is valamennyi papírt beszerezték.
A Gellért Szálló igazgatója, Zwickl Péter már nem bolygatná a forrásházat, noha szerinte az építmény "egy kicsit túl nagynak és hangsúlyosnak tunik”.
Az ivókutat alvállalkozóként építo Reneszánsz Rt. elnökének, Balog Miklósnak – nem meglepo módon – tetszik az építmény, s emlékeztetett rá, hogy az építész szakma is elismeréssel szólt a murol, amelyet a Kossuth Díjas Dévényi Sándor tervezett. A Reneszánsz Rt. végzi a Parlament, a Szent István Bazilika, a Gresham és New York Palota felújítását is.
De az biztos, hogy az engedélyeztetés kérdését az ehhez hasonló esetekben hosszabb távon nem lehet egyszeruen lesöpörni (pláne nem utólag) az asztalról. Már csak azért sem, mert a fováros egyik fo terére engedély nélkül felhúzott építmény csak a jéghegy csúcsa. Országszerte engedély nélkül, vagy nem az adott építkezés alakulásának megfeleloen módosított engedély nélkül épülnek házak, épületek. Mára a probléma olyan tömegessé vált, hogy a szakértok komolyan aggódnak az építmények statikai biztonságáért. A tervek szerint ezért jövore nálunk is megjelenhetnek az utcákon kékfényes autóikkal az építési rendorök. Emellett nem marad érintetlen az építési igazgatás és -felügyelet sem. Az elobbi a kistérségekhez, az utóbbi pedig egy új, központi szervezethez kerül.

Európában elképzelhetetlen az engedély nélküli építkezés. Például Németországban az építésvezeto irodájának utca feloli ablakában mindig ott kell lennie a dokumentumnak. Csalni nem lehet, mert az engedély elso oldala egy tenyérnyi piros korong és ha az nem világlik, akkor bárki felhívhatja a baupolizeit, feltéve, hogy a portyázás során a járor maga nem vette észre. A hatóság pedig jön, kékfényes kocsival, amelyben speciálisan kiképzett emberek ülnek. Felvértezték oket alapveto muszaki, munkavédelmi tudással és ismerik az összes dokumentumot. Ha már valahol ott vannak, megnézik az állványzat állapotát, a munkavállalók papírjait (a külföldiekét különösen), de ellenorzik az építési naplót és a munkaido betartását is. A statikai és komolyabb muszaki tudást igénylo ügyekben azonban az építésfelügyelet mérnökei járnak el.
Nálunk jelenleg a helyi önkormányzatok végzik az építésügyi igazgatást. Itt adják ki – többek között – az építési- és használatbavételi engedélyeket. A felügyelet (az építés szakszeruségének ellenorzése) a közigazgatási hivatalok feladata, de mit tud felügyelni megyénként egy-két szakérto. Az építésügy szabályozása és koordinálása pedig – egészében – a Belügyminisztérium feladata.
A nemzeti lakásprogram Építési és Építészeti Hivatalnak nevezi a létrehozandó központi kormányzati szervezetet. Ez a hivatal felügyeli majd az építési és építészeti hatóságok muködését és a kivitelezést is. Kormány közeli forrásunk úgy tájékoztatott, hogy a hivatal részeként muködne az építési rendorség. A létszámról még korai beszélni, de a mai felügyelethez képest nagyságrenddel none az itt tevékenykedo szakemberek száma.

Németh Géza, Vajta Zoltán Magyar Hírlap