 |
Tiltakoznak a szemben lakók a Millenniumi Városközpont részeként a Boráros tér és a Nemzeti Színház közötti Duna-Pest Rezidenciák megépítése ellen. Szakértot bíztak meg, hogy derítse ki, szakmailag kelloen megalapozottak-e a vizsgálatok, amelyekre az építési engedély épül. A Kóródi Mária környezetvédelmi miniszterhez intézett levelükre eddig nem kaptak választ, a szakértoi vizsgálatok idejére az építkezés felfüggesztését kérték, errol szóló levelüket eljuttatták a Fovárosi Ügyészségnek és a IX. kerületi polgármesteri hivatalnak.
A beruházó cég, a TriGránit egyik fejlesztési vállalataként muködo Duna Condominium Kft. ügyvezeto igazgatója, Kézdy György nem óhajtott a sajtóban vitába szállni az építkezést támadókkal, de azt elmondta, hogy az önkormányzatok és a beruházó jogszeruen jártak el, a rendezési terv eloírásait betartották, tehát aki az eljárás jogerosségét vitatja, a fennálló jogrendet kérdojelezi meg. A terveket kétszer véleményezte a Fovárosi Tervtanács, miután az építési engedély már tavaly jogerore emelkedett. A beruházó a polgármesteri hivatallal együtt lakossági fórumot is szervezett, tudtukkal megfelelo idoben nem érkezett fellebbezés, jogos panasz sem a lakosság részérol.
A lakók ügyféli jogai sérültek – állítják viszont jogi képviseloik. A IX. kerület polgármesteri hivatalának építésügyi hatóságánál kérdésünkre elmondták, hogy az építési engedélyeztetési eljárás során valóban nem tekintették ügyfélnek a Soroksári út túlsó oldalán lakókat, az építési engedéllyel kapcsolatos határozatokról ugyanis csupán a közvetlen telekszomszédokat kötelességük értesíteni.
Dr. Sulyok Ágnes ügyvéd szerint a hivatal helytelenül értelmezi a jogszabályt: nem azt kell ügyfélnek tekinteni, akinek a hatóság köteles kézbesíteni az építésügyi határozatot, hanem azt a személyt, akinek a jog által védett érdekeire hatással bír a határozat. Mivel a beruházás személyiségi jogokat sért: az egészséghez, a magánlakáshoz és a tulajdonhoz való jogot, az önkormányzatnak hivatalból ügyfélként kellett volna viszonyulnia a panaszosokhoz, azaz tájékoztatni oket a beépítésrol, az engedélyeztetésrol, lehetové tenni, hogy ellenorizzék a jogszabályok betartását, és éljenek jogorvoslati lehetoségeikkel. Az ügyvédno szerint ez nem történt meg.
– Ha az emberek törvény adta ügyféli jogukat gyakorolhatják, nemcsak a helyi konfliktusok lesznek elkerülhetoek, hanem átfogó környezeti érdekek is érvényesülhetnének a helyi érdekeken keresztül: jelen esetben a Duna-part hozzáférhetosége és Ferencváros szellozése – mondta az ügyvédno.
Dr. Bognár Ilona tíz éve levelez a hatóságokkal a lakók nevében. Többször beszéltek az önkormányzat különbözo ügyosztályaival, korábban Gegessy Ferenc polgármesternek, 2000-ben a muszaki osztálynak írtak a lakók. A kerületi építésügyi hatóságnál viszont nem tudnak olyan megkeresésrol, amely arra engedett volna következtetni, hogy a környékbeliek élni akarnak ügyféli jogaikkal.
A lakók szerint az építkezés befejezésével a zaj, a levego elviselhetetlen lesz a Soroksári úton, a megemelkedo belvíz miatt a házak statikai állapota megromolhat, ráadásul a dunai panorámát elveszítve a lakások eladhatatlanná válnak. Azt állítják, hogy a kilátás elvesztése az utolsó a panaszaik sorában, de megemlítik: a beruházók árszabásai akár húsz-harmincmillió forintos árkülönbséget állapítanak meg a Dunára és a Soroksári útra nézo lakások között.
A beruházó a lakók félelmeit nem tartja reálisnak, szerinte a beruházások eredményeként növekszik a környék vonzereje. Kézdy György hangsúlyozta, a beruházáshoz számos köztéri fejlesztés társul, így a Duna-part rendbetétele és karbantartása, díszburkolat kiépítése. A tervek szerint fásítanak, parkosítanak a Soroksári úton, az elso szint magasságában a teraszokon és a tetoszinten.
Pataki Károly, a 133 lakó által felkért igazságügyi-környezetvédelmi szakérto szerint meg kell vizsgálni, árvízvédelmi szempontból elég körültekintoen jártak-e el a hivatalok az építési engedély kiadásakor, a parti sávokra ugyanis rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak. A megengedett zajterhelést meghatározó rendeletek sem tesznek lehetové lakófunkciójú beépítést a területen, az épülo házsor okozta hangvisszaverodés pedig rontja a fennálló helyzetet. – Szakmailag jól alátámasztott környezeti hatástanulmány indokolhatná csak az építkezés engedélyezését. Az aggályok eloszlatása valamennyi érintett fél érdeke – mondta a szakérto.
|
 |