Februárban és márciusban tetőzött, majd csökkent az építőipari árszínvonal tavaly szeptemberben kezdődött szárnyalása, így a 2002. év első fél évére az építkezések az inflációt meghaladó mértékű, de az előző fél évitől még így is elmaradó drágulása volt jellemző – derül ki az Archigram Kft. legfrissebb elemzéséből, amelyet a Bau-Data tett közzé. Az adatok nem elsősorban az árak változását mutatják, hanem az – általános műszaki tartalommal összefüggő – építési árszínvonalról tájékoztatnak. Azt is figyelembe kell venni, hogy az egyes beruházások megvalósulása több hónapig vagy évig tartó folyamat, így az árindex változása is elhúzódva jelentkezik, azaz magas inflációjú időszakban is megfigyelhető alacsonyabb árszínvonal-emelkedés, és fordítva. Szembetűnőnek mondják a szakemberek a kormányzati intézkedések hatását, szerintük e központi intézkedésekre, a források bővülésére vezethető vissza az egyházi épületek, a középiskolák, a művelődési, az egészségügyi és sportlétesítmények, valamint a hivatalok árának növekedése csakúgy, mint a csatornák, társasházak fajlagos költségének reálértéken mért csökkenése.

A szociálislakás-építések – nyomott áruk miatt – az idén is lefele „húzták” a társasházépítések összesített adatait, így az átlagár e területen alig öt százalékkal nőtt, vagyis reálértékben csökkent. Az átlagosnál kisebb mértékben nőttek a csatornaépítések árai. Az elemzők megjegyzik: korábban ezeket a települések saját részének rejtett finanszírozása hajtotta föl, ez azonban manapság egyre kevésbé jellemző.

Az első fél évben a közösségi épületeknél, ezen belül is a magasépítésben nőttek az átlagost meghaladó mértékben az árak. A kollégiumok és az egyházi épületek ára 20 százalékkal emelkedett (igaz, utóbbiak költsége még így is alacsony, 146 ezer forint négyzetméterenként). A középiskolák, művelődési, egészségügyi és sportlétesítmények, valamint a hivatalok átlagára 10-15 százalékkal nőtt.

Az üzleti célú építményeknél az árak alig változtak (kivételt csak a gépgyártó és raktárcsarnokok képeznek), így öt százalék alatti mértékben emelkedett a könnyűipari és általános csarnokok, vegyes üzletek vagy az irodák költségszintje. A legkevésbé a bevásárlóközpontok és szállodák árai nőttek, egy százalék alatti mértékben.

A legdrágább épületfajtának – csaknem 240 ezer forintos négyzetméteráron – a kórházak bizonyultak, ebben műszaki, építészeti okok játszanak fő szerepet (különleges burkolatok, gépészet, kórházi higiéné, műtők), ám a kórházak árszintje még így is most először haladta meg az irodaházakét. Hasonlóan magas az irodák, bevásárlóközpontok és szállodák ára (230 ezer forint körüli). Felzárkóztak ehhez a csoporthoz a művelődési létesítmények és a hivatalok árai (körülbelül 200 ezer forint). Drágák a sportlétesítmények is, 175 ezer forintért épül egy négyzetméternyi. A középmezőnyben, 160 ezer forint körül találjuk a szociális otthonokat, az iskolákat, kollégiumokat, a gépgyártó csarnokokat és a családi házakat. Olcsóbbak a házirendelők, a könnyűipari csarnokok, társasházak, vegyes üzletek és a templomok, ezek négyzetméterenként 140-150 ezer forintból építhetők. Olcsónak nevezhetők az ipari csarnokok és raktárak 100-120 ezer forintos átlagukkal, és még inkább a mezőgazdasági épületek, ahol az átlagár csak 40-70 ezer forint.

Ferencz Gábor Népszabadság