 |
Az Orbán-kormány, mint az állam irányítója, gazdasági érveket vonultatott fel, amikor abevezetőben említett két elemet a lakásfinanszírozás pillérévé tette. Számításaik szerint 10 ezer új lakás megépítése 117 milliárd forinttal (0,8 százalékkal) növeli a bruttó hazai terméket (GDP-t). Emellett 50 ezer új munkahelyet teremt és ipari beruházásokat hoz magával. A kérdés az, hogy mindezek az előnyök mennyibe kerülnek? Ha ugyanis az állam gazdaságélénkítő (lakástámogatási) ráfordítása kisebb, mint az abból származó haszon, akkor megéri a pénzt, ellenkezőleg pedig kész ráfizetés. Középtávon a támogatás amúgyis kivonul a hitelek mögül, hiszen az infláció és a kamatok csökkenésével nem lesz szükség a kamatok támogatására.
A múlt évben felépült 30 ezer új lakásból 10 ezret tekinthetünk olyannak, mint amely az Orbán- kormány élénkítő programjának a következménye. Előtte ugyanis évente 20 ezer lakás épült, ennyi tehát minden újabb támogatás nélkül is "bent volt" a piacban. A Városkutatás Kft. hivatalos adatokon és saját becslésein alapuló kimutatása alapján a lakástámogatások exponenciálisan emelkednek. A múlt évben 161,7 milliárd forintról 195,4 milliárdra, a növekedés tehát 33,7 milliárd. Viszont ha ebből levesszük a bérlakásprogram 32 milliárdját, akkor a támogatás ugyanannyi, mint egy évvel korábban.
Ha az átlag lakás építési költségét 10 millió forint + 2,5 millió áfa összegre vesszük, az állam egyösszegű bevétele 25 miliárd forint volt a 10 ezres lakásszám növekedés után. Ha ehhez hozzáadjuk az egyéb, nehezen számszerűsíthető tételeket (az új munkahelyek teremtésével összefüggő adó és tb-járulék bevétel, a munkanélküliség kezelésénél jelentkező kiadás csökkenés stb) akkor is legjobb esetben egálba került a bevétel és a kiadás. Igaz, közben 10 ezer család új otthonba költözött.
Az átlagos lakáshitel napjainkban 4 millió forint körüli, a hozzá kapcsolt futamidő pedig 10 év. Az új lakásépítés, vásárlás esetén járó kiegészítő kamattámogatás - banki számítás szerint - havi 13 ezer forintjába kerül az államnak. Miután az állam a jelzáloglevelek kamatát is támogatja - ezt hívják forrás-oldali támogatásnak - a havi állami kiadás egy 4 milliós hitelre - számításaink szerint - 28 ezer forint. Ez évi 336 ezer forinttal egyenlő.
Ha a hitelfelvevő megfelelő jövedelemmel rendelkezik, 240 ezer forintot kap szja-támogatás címén. A kettő együtt 576 ezer forint évente. Igaz, a kamattámogatás minden évben csökken, úgy ahogyan a hitel tőke része is egyre kisebb lesz. Viszont az szja-kedvezmény nem csak a kamat, hanem a tőke után is jár. Miután a havi törlesztőrészlet egyenletes, a kedvezmény is azonos a futamidő során. A használt lakás vásárlására szolgáló jelzáloglevél kamattámogatású hitelnél - szintén saját számításunk szerint - havi 20 ezer forint a támogatás. Így az éves állami kiadás - az szja kedvezménnyel együtt - 480 ezer forint a 4 milliós hitelre.
Vannak olyan új lakást építők, vásárlók, akik csak a jelzáloglevél kamattámogatású hitelre jogosultak, illetve mindenki nem tudja igénybevenni a teljes adókedvezményt. Ezért úgy gondoljuk, hogy ha az éves támogatást átlagosan 400 ezer forintra vesszük, nem járunk messze a valóságtól. Így 10 ezer új lakáshoz és ugyanennyi átlagos hitelhez 4 milliárd forint ilyen támogatás kapcsolódik. Ha ezt vetjük össze a 25 milliárdos áfa bevétellel, már egészen más a kép. Igaz a kamat- és szja támogatáshoz hozzá kell adni a szocpol (lakásépítési) támogatást, az áfa visszatérítést (ez lakásonként 400 ezer forint) és még néhány apróbb tételt.
|
|
