Az eladónak az ingatlan megszerzésére fordított kiadásai leggyakrabban a földhivatalhoz benyújtott szerződés alapján igazolhatók. Ilyen esetben a szerződésben foglalt összeget kell alapul venni.

Az ingatlanszerzés történhet bírósági, hatósági határozat alapján is. Ez utóbbi esetekben a tulajdonjog-bejegyzés alapjául szolgáló határozatban vagy az ahhoz kapcsolódó iratanyagban foglalt összeget kell szerzéskori értéknek tekinteni. A jövedelemszámításnál nincs jelentősége annak, hogy például adásvétel esetén a vételár kifizetésére egy összegben vagy részletekben került sor, ugyanez a szabály vonatkozik a bevétel összegének figyelembevételére is! Annak sincs jelentősége, hogy a vételár kifizetésére külső forrás - például pénzintézeti hitel - segítségével került sor.

Az ingatlan megszerzésére fordított összeg részét képezi a szerzési értékkel összefüggő kiadás. Ilyen kiadás a megfizetett illeték, ügyvédi költség összege, de a szerzéssel kapcsolatos költségnek minősül az igazolt hirdetési költség is.

Az ingatlanok megszerzését gyakran értéknövelő beruházások követik. Ezeknek több formája is Iehet: sor kerülhet például az üres telek beépítésére, a már meglévő ingatlan bővítésére, komfortfokozatának növelésére és így tovább. Ilyen esetekben csak a számlával igazolt kiadásokat anyagköltség, tervezési díj, a közművekért kifizetett összeg és így tovább -, valamint a mások által végzett munka számlával igazolt összegét lehet figyelembe venni az elismert költségek között. A saját munka a jövedelemszámítás során elismert értékként nem vehető figyelembe.

Mindebből következik, hogy a bizonylatok gyűjtésének komoly jelentősége van, mert az esetleges értékesítés alkalmával, ha azok hiányoznak, a bevétel nem csökkenthető.

Nem tekinthetők értéknövelő beruházásnak a karbantartás címén felmerült költségek, így például a festés-mázolásra fordított összeg. Abban az esetben viszont, ha például azért kellett festetni, mert villanyt és - vagy - gázt, vizet szereltek, falat bontottak, ajtókat, ablakokat cseréltek vagy helyeztek át, akkor a festés-mázolás is a felújítási - korszerűsítési - költségek részének tekintendő. Értéknövelő beruházásnak tekintendő például a kerítés építése is.

Az átruházással kapcsolatos kiadások közé jellemzően hirdetési és ügyvédi költség kapcsolódik.
Tételesen nem sorolja fel a jogszabály ezeket a kiadásokat, de a lényeg az, hogy ami az értékesítéssel kapcsolatos és bizonylattal is igazolt kiadás, az az elismert költségek közé sorolható. Előfordulhat, hogy az ingatlan szerzéskori értéke nem állapítható meg. Ilyen esetben a törvény a bevétel 25 százalékát rendeli jövedelemnek.

A tapasztalatok alapján bizonylatok hiányában sokan szeretnék - különösen a házilagos kivitelben építkezők - ezt a jövedelemszámítási módszert alkalmazni. Erre nincs mód, mivel az építkezés bekerülési értéke az építkezés időpontjában érvényes árszint szerint szakértő által megállapítható.

A szakértő által megállapított összeg ilyen esetben a szerzéskori érték egy része, mivel a telekvásárlás igazolható a földhivatalhoz benyújtott szerződésből. Itt kell megjegyezni, hogy a jövedelemszámításnál a telekvétel időpontja az irányadó és nem az a dátum, amikor a magánszemély az építési hatóságtól a lakhatási engedélyt megkapta.